Hangáruház | Hangszer & Hangtechnika - 1107 Budapest, Fogadó u. 3. | Tel.: 06-1-203-6652 | Mobil: 06 20 564-4617

Szimmetrikus vagy aszimmetrikus? (Kezdőknek)

A kérdés általában nem így szokott felvetődni. A kezdeti összebarkácsolt cuccunk után szeretnénk valami jobbat, profit venni. Gondosan kiválasztjuk életünk első “gyári” készülékét, összespóroljuk az árát, majd bosszankodva vesszük tudomásul a régi jól bevált jack dugónk már nem jó a csatlakoztatáshoz. Ekkor veregeti meg “mindentjobbantudó” barátunk a vállunkat: “Ja öreg, a profi készülékek szimmetrikusak…

Most értünk a játékban a szerencse mezőre, vagy továbbolvasod és megérted a különbséget, vagy csak be akarod kötni a készülékedet. Ez utóbbi esetben egyszer kimaradsz a dobásból, és ugorj a “Hol érdemes szimmetrikus vonalat használni?” bekezdéshez!

Azt még valahogy megszoktad, ahhoz, hogy a cucc szóljon, a jack-en a melegpontot (a jack “hegyét”) és az árnyékolást (a jack “tövét”) is be kell kötni. Az is hamar kiderült, ha nem zavarvédett, vagyis árnyékolt kábelt használsz, búgni fog az egész. Talán azt is tapasztaltad már, hogy hiába az árnyékolt kábel, ha túl hosszú, vagy a közelben erősáramú (pl. fény) kábel van, szintén összeszed minden zavart. Az imént taglalt jeltovábbítást (egy ér + árnyék) aszimmetrikusnak hívják. Itt a melegpont a kábel belső ere, a hidegpont és a zavarvédelmet ellátó árnyékolás a külső köpeny. Ha zavarjel éri az aszimmetrikus jelkábelt (pl. nagyáramú kábel közelében) a zajfeszültség a melegpont és az árnyékolás (ami itt a hidegpont is egyben) között keletkezik. A bemeneti erősítő nem tud különbséget tenni: a zajfeszültség és a jelfeszültség is a melegpont és az árnyék (ami itt a hidegpont is) között jelentkezik. Mindkettőt felerősíti, s így búgni fog. Vagy percegni, vagy egyéb nem kívánatos jelenségeket produkálni.

Képzeljünk el egy másfajta megoldást! Álljon a jelkábel két érből és egy ezektől független árnyékolásból. Az egyik ér a melegpont, a másik a hidegpont, körülöttük pedig a zavarvédelmet szolgáló árnyékoló köpeny. A jelfeszültség ebben az esetben a melegpont és hidegpont között mérhető. (Ne feledjük, az árnyékolás teljesen független!) Ha ezt a kábelt tesszük ki zavarnak, a zavarfeszültség az árnyékolás és a melegpont, vagy az árnyékolás és a hidegpont között keletkezik. Látható, hogy már csak egy olyan bemenőerősítőre van szükségünk, ami a melegpont és hidegpont közötti jelet erősíti, a meleg vagy hidegpont és az árnyékolás közötti zavarjelet pedig elnyomja. Magyarul a számunkra fontos jeleket felerősíti, a zavarjeleket pedig gyengíti. Hurrá! Feltaláltuk a szimmetrikus vonalat! A leírt bemenőerősítő pedig a differenciálerősítő.

A fenti, kissé száraz eszmefuttatásból talán kiderült mi a zavarvédelem lényege a szimmetrikus vonalon. De ha ilyen jó, miért nem használják mindenhol? Több oka is van. Első mindjárt régi barátunk Mr. Költség. Szimmetrikus vonal kiépítése drágább az aszimmetrikusnál, s most ne csak a kábelekre és csatlakozókra gondolj. A készülék belső áramköri kialakítása is bonyolultabb, ezáltal költségesebb is. Második ok, hogy elég komoly zavarforrásra van szükség ahhoz, hogy pl. a crossovertől a végfokig húzódó mintegy húsz centiméteres kábelen tetemes zajfeszültség keletkezzen. Rövid, és zavarnak nem kitett összekötéseknél kiválóan lehet használni a jóval olcsóbb aszimmetrikus vonalat is. Professzionális rendszerekben nem ritka a be- ill. kimenőtranszformátor. Több jó minőségű illesztőtrafóval megspékelt kapcsolás estén a trafók ára meghaladja az egész készülék többi elemét együttvéve. Ezzel szemben az illesztőtranszformátornak van egy vitathatatlan és pótolhatatlan előnye: galvanikus leválasztást eredményez, azaz a készülékek földjei függetleníthetők egymástól, elkerülhető a földhurok. (Nicsak, most meg feltaláltuk a DI-BOX-ot. De erről majd később, a földhurkok kapcsán…)

Hol érdemes szimmetrikus vonalat használni? (És itt csatlakoznak szerencsemezőnk dobásból kimaradt játékosai…) Minden olyan helyen, ahol kis jelet viszünk messzire, vagy nagy zavarjelek lehetnek, pláne a kettő együtt. Legelső probléma a mikrofon: kicsi a jele és általában messze kell vinni. (Jó, ha elér mindenhova!) A mikrofon szimmetrikus vonalra való bekötése megegyezik bármely szimmetrikus készülék egymáshoz csatlakoztatásával. Jó mindjárt az elején megjegyezni: XLR csatlakozón a föld (az árnyék) mindig az 1-es.

01

Idáig nincs is gond. Az XLR csatlakozók világa rendkívül szervezett. A papa csatlakozó (szexuális analógia: amelyikből kiáll a három fütyi) mindig kimenet, a mama (amelyiken a három hüvely van) mindig bemenet. Könnyű megjegyezni, a mikrofonnak értelemszerűen csak kimenete van, s ez papa csatlakozó. Fenti szabványos zsinórt dugva a mikrofonba a vezeték végén ismét papa csatlakozót kapunk, tehát kimenetet. Az XLR csatlakozók kiképzésük folytán egymásba dughatók, így tetszőlegesen meghosszabbíthatók. A téves csatlakoztatás (félredugás) kizárva. A gondok most kezdődnek: aszimmetrikus kimenetet kössünk szimmetrikus bemenetre!

02

03

Ha nem kötnénk le földre a 3-as pontot, a szimmetrikus bemenet egyszerű zavarjelként kezelné az 1-2 között érkező hasznos jelet, s igyekezne minél jobban kioltani. (Korábbi szóhasználatunkban: 2=melegpont, 3=hidegpont) Összekötve az 1 és 3 pontokat, a jelet így a 2-3 között érzékelve már felerősíti. Igaz azon az áron, hogy elvesztettük a zavarvédelmünket. Csomó rémült telefont takaríthatunk meg a helyes bekötéssel, ráadásul az üzletben, ahol vettük a készüléket sem röhögnek rajtunk, amikor visszavisszük, hogy meg se szólalt. Megint más a helyzet, ha a kimenetünk szimmetrikus, és a bemenet aszimmetrikus.

04

05

Ebben az esetben tilos a 3-as pontot bekötni! Ha itt is összekötnénk az 1 és 3 pontokat a szimmetrikus kimenőerősítőt egyszerűen rövidre zárjuk. Sok védelemmel ellátott készüléknek ez nem okoz gondot, soknál azonban elfüstöl a kimenet, szerencsétlen esetben a készülék tápegysége is, még szerencsétlenebb esetben a bulinak is vége, legszerencsétlenebb esetben pedig te is leégsz…

Haladóknak egy ötlet: a 3-1 pont között fázisfordított a kimenet, ha ilyen jelre van szükséged innen a legegyszerűbb levenni.

Ha elértél erre a mezőre, s még érted is a lényeget, tényleg megnyerted a játékot, legalábbis a bekötések terén. Ha elértél ide, de nem értesz egy szót sem az egészből, ugorj az elejére és kezd újból, vagy hagyd a fenébe, jegyezd meg a bekötéseket, attól, hogy nem érted, még működhet! Ha nem értél el idáig, akkor meg mindegy, mert ezt a sort már úgysem olvasod…

Hagyományos hangosító berendezés (a legegyszerűbbre szorítkozva) a jelforrás, keverő, végerősítő, hangdobozok alkotta láncból áll, persze az elengedhetetlen kábel és csatlakozó rengeteggel együtt. Minden összeszerelés potenciális hibalehetőségek tárháza: nem jó minőségű kábeleket és csatlakozókat használva állandósult kontakthibával küzdhetünk. Minden összeszerelésnél forrasztások színesíthetik munkánkat, ami időben, idegeskedésben nem feltétlenül szükséges. A kapkodásnak, a figyelmetlenségnek természetes velejárója a téves csatlakoztatás, vagy szexuális terminológiánál maradva: félredugás. Ez a készülékek gyors elhalálozásához vezethet, ami a buli előtt fél órával az adrenalin szint nemkívánatos emelkedését okozza. Nem is beszélve arról a problémáról, amit a cucc összeszerelési ideje okozhat. Normál diszkó üzemben az időtényező nem számottevő (Nem voltam még olyan diszkó megnyitón, ahol nem a festők között kellett felszerelni a hangfalat.), de aki alkalmi rendezvényeket is hangosít, az szembetalálkozhat a gyors be és kipakolás igényével.

 

Ha bővebben szeretnél foglalkozni a témával, többet megismerni a hangosítás alapjairól, válaszd valamelyik tanfolyamunkat

 

© Hermann János

 

Hanosz

hanosz
A Hangáruház a HANOSZ tagja

Ajánlat

gomb_premium
gomb_aruhaz
gomb_webaruhaz

Belépés

Kiemelt márkák

allen-heath
garry
korg
at_mic
at_hp
marshall
neutrik_klotz
vox
powercube
genelec
shure

Partnerek

hangfoglalas
hanosz
ETLsoft